Statisztikák szerint az emberek többsége – ugyan társasházban lakik, de – családiházban szeretne élni.
A családiház típusai beépítés szempontjából:
- szabadon álló beépítésű családi ház – ha a telekadottságok és a helyi építési előírások lehetővé teszik a szabadon álló beépítést, akkor a családiháznak minden irányban lehet teljes értékű nyílászárója, ami kitekintést biztosít. Szabadonálló beépítés esetén lehet a legkönnyebben megtervezni az épület alaprajzát, mivel főhelyiség – nappali, konyha, étkező, hálószobák – minden irányba tájolhatóak – figyelembe véve természetesen a benapozást és az utca adottságait. Azonban szabadon álló beépítés esetén nem csak a háztulajdonos ablakai helyezhetőek el miden irányba, hanem a szomszéd ablakai is, így a saját telekre több irányból láthatnak rá.
- oldalhatáron álló családiház – Magyarországon az egyik legelterjedtebb, hagyományos beépítési forma. Oldalhatáros beépítésnél az épületet a telek egyik oldalára helyezzük el, ám számolni kell azzal, hogy arra az oldalra, amerre az épületet eltoltuk a telek tengelyéhez viszonyítva, teljes értékű nyílászáró nem helyezhető el. Oldalhatáros beépítés esetében az oldalhatár felé csak a kitekintést gátló parapetmagasságú (padlótól mérten 1,80 m magasság) ablak helyezhető el, korlátozott bevilágító felülettel. Ezért oldalhatáros beépítés esetén az alaprajzi tervezés valamivel bonyolultabb és kötöttebb, az épületben több közlekedővel kell számolni, mert a szomszéd felé csak másodlagos helyiségek helyezhetőek el – mosókonyha, fürdő, WC, kamra, stb. -, főhelyiségek ablakai nem kerülhetnek erre az oldalra – hacsak másik oldalon is nem biztosítunk számukra megfelelő bevilágítást és természetes szellőzést.
- zártsorú beépítési mód – leginkább keskeny telkek esetében előírás zártsorú beépítéssel épületeket építeni. Zártsorú beépítésnél mindkét telekszomszéd felé tűzfallal kell csatlakozni, tehát ablakai az épületnek csak az utca és a hátsó udvar felé lehetnek. Zártsorú beépítés esetén – elkerülendő a mély belső tereket – leginkább felfelé érdemes terjeszkedni (emeletet vagy tetőtér-beépítést készíteni) egy családi házzal, hogy minél több helyiséget tudjunk jól megvilágítani természetes fénnyel. A zártsorú beépítés köti leginkább az építész tervezőt és az építtetőt, mindegyik beépítési mód közül zártsorú beépítés jó megtervezését a legbonyolultabb elvégezni.
Mi az építész tervező által jól megtervezett családiház előnye a társasházzal szemben?
- a családi házat – különösen, ha azt üres telekre magunknak terveztettük -teljesen személyre tudjuk szabni, teljes körűen tudjuk illeszteni életvitelünkhöz és elképzeléseinkhez.
- a családi házunkban a maguk ura vagyunk, akkor módosítunk rajta, mikor csak szeretnénk, ha az átalakítás építési engedély vagy bejelentés köteles, akkor az illetékes Építési Hatóság jóváhagyásával. Nem szükséges a tulajdonostársak jóváhagyása az egyes átalakításoknál, mindenben magunk döntünk.
- a családi házhoz kisebb-nagyobb kert tartozik, melyen ízlésünk szerint növényt termesztetünk, vagy akár használhatjuk csak díszkertként is, virágokkal és bokrokkal teleültetve.
- aki kutyát vagy macskát szeretne tartani, könnyebben elhelyezheti kedvenceit a kertben, mint a lakásban.
Mire kell figyelnie az építész tervezőnek, amikor családi házat tervez?
A családiház a legszemélyesebb épület, úgy kell illeszkednie a felhasználókra – akik mind egy családban élnek -, mint egy jó cipőnek.
Éppen ezért a családiház tervezésekor az építésztervezőnek teljesen félre kell tennie a saját elképzeléseit, ennek az épületnek nem az építész tervező elképzeléseiről, hanem a család elképzeléseiről kell szólnia.
Természetesen a megrendelő nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy a családi házának minden egyes zuga és szeglete hogyan nézzen ki, vagy pontosan milyen térkapcsolatok szükségesek. Abban van felelőssége az építész tervezőnek, hogy segítse az építtető döntéshozatalát olyan dolgokban, melyekről nincs határozott elképzelése.
Természetesen előfordulhat, hogy bizonyos kérdésekben az építtető korábban rossz döntést hozott, vagy az elképzelése jól nem valósítható meg, akkor az építész tervezőnek erre fel kell hívnia az Építtető figyelmét, szükség szerint módosítani kell akár még az alap-koncepción is.
