Tervezői művezetést az építész tervező és alvállalkozói végeznek a kivitelezés során, ki-ki a saját szakterületével kapcsolatban, elsősorban a tervezés helyszínén.
Általános esetben az építész tervező és alvállalkozói a saját tervezésükhöz nyújtanak szakmai segítséget a kivitelezés során, de kivételes esetben előfordul – leginkább akadálymentesítés során, rehabilitációs környezettervező szakmérnöki munkaként -, hogy kollégája tervezésének kivitelezéséhez nyújt segítséget a mérnök, általában akkor, ha az eredeti tervező nem tudja elvégezni valamilyen okból a tervezői művezetést.
A tervező művezetés során az Építtető, a Kivitelező és az Építész Tervező, valamint a Szakági Tervezők a tervdokumentációban nem szerelő, valamint a helyszínen előre nem látható okokból kialakult helyzet megoldásait tárgyalják meg, és jutnak konszenzusra.
Legtöbb esetben olyan, a talaj vagy a meglévő, bővítendő épület szerkezeteinek feltárásából adódó problémákat és megoldásokat szükséges a kivitelezőnek, építtetőnek és a tervezőnek együttesen megtárgyalnia, melyeket a tervező a tervezés során nem láthatott előre, ha nem készült talajmechanikai vizsgálat, vagy az épületet nem lehetett a tervezés során megkutatni.
A Kivitelezőnek lehetnek a Tervező elképzeléseitől eltérő megoldási javaslatai, melyek akár a kivitelezést olcsóbbá is tehetik. Ez esetben mindhárom (építtető, kivitelező és építész tervező) félnek meg kell tárgyalnia a megoldási javaslatot, mely csak akkor elfogadható, ha a tervező által betervezettel legalább egyenértékű.
Ha Építtető olyan megoldást választ, mely a tervekben szereplő minőségektől lefelé tér el, úgy számolni lehet az efféle helyettesítés az épület egészére kiható negatív következményeivel, ezért nem javasolt.
Indokolt esetben a tervdokumentációtól el lehet térni, de csak önmagában nem építési engedélyköteles módon.
Ha a Kivitelező és az Építtető az Építész Tervező bevonása nélkül módosít a kivitelezésen a tervekhez képest, akkor a módosításból eredő problémákért ők felelnek, a Tervezőt felelősség nem terheli.