Építészeti tervfajták

Az építészeti tervezés az alábbi tervezési fázisokból áll:

1. A tervezés megkezdését megelőzően meg kell győződnünk arról, hogy a tervezni kívánt épület az adott telken elhelyezhető-e. Ehhez az építész tervező előkészítő tervezést végez, úgynevezett koncepciótervet készít, melyben meghatározható az épület tömege, és a helyiségek térkapcsolatai, valamint ellenőrizhetőek a telken történő elhelyezés műszaki paraméterei. A koncepcióterv készítésekor már tisztában kell lenni a helyi építési előírásokkal, melyek nagyban befolyásolják az épület telken belüli elhelyezését, az építmény fedését – több településen csak a magastetős épület megengedett -, valamint tömegét.
2. a koncepcióterv elkészítését követheti bonyolultabb épület esetében a vázlatterv, mely nevéből adódóan még mindig vázlatos, ám részletesebb a koncepciótervnél, a helyiségek méretei és kapcsolatai jobban pontosítottak. Vázlattervhez építész tervező már készíthet tömegmodellt – nem összetévesztendő a látványtervvel! -, mely modellből látható a környezet és a tervezett épület kapcsolata, harmóniája. A vázlatterv során készülhet az épületről több elrendezés is, ez a legizgalmasabb szakasza a tervezésnek, hiszen e fázisban alakul ki a végleges koncepció, itt kerül véglegesítésre a Megrendelő igényeihez illesztett épület. Ugyanakkor a terv még nagyon képlékeny, így lehetőség van több megoldás bemutatása ahhoz, hogy a lehető legjobb változat kerüljön kiválasztásra. Érdemes a tervezésnek e szakaszára megfelelő időt hagyni, mivel a jó vázlat elkészítése a legfontosabb az épület további sorsát illetően. Ha e tervfázisra nincs elég idő, akkor elkapkodott koncepcióból később nagyobb módosításokra lehet szükség, amit már a tervezés későbbi fázisában nehezebb és hosszadalmasabb elvégezni.
3. a korábban elvi építési engedélyezési tervként tisztázott kérdéseket 2012 óta Tervtanácsi Elbírálás során lehet tisztázni. Leginkább akkor érdemes készíttetni és a Tervtanácshoz benyújtani, ha az adott speciális eset engedélyezhetőségéről meg szeretnénk győződni, lehetőleg Főépítésszel lefolytatott tervbemutatást követően. Ilyenkor nem elegendő a kigondolt specialitásról beadni a Tervtanácsi Elbírálási Tervet, annak legalább vázlattervi szintűnek szükséges lennie, de javasolt majdnem építési engedélyezési terv szintű terv benyújtása. Amennyiben az elgondolásra megkapjuk a jóváhagyást a Tervtanácstól, akkor az abban foglaltak a későbbiekre kötik az Építési Hatóságot a későbbi építési engedélyezési eljárásban, tehát bizonyossággal tervezhetjük tovább az épületet.
4. a koncepcióterv és a vázlatterv végleges változatának kiválasztását követően, a Tervtanács jóváhagyásával kerülhet sor az építési engedélyezési terv elkészítésére. Ebben a tervfázisban szükséges egyeztetni a Szakhatóságokkal és a Közművekkel. Az építési engedélyezési terv készítésekor még apró módosítások előfordulhatnak a korábbi tervek vázlatosságából adódóan, valamint a Szakhatóságok kérése miatt is. Az építési engedélyezési terv készítésekor véglegesedik a homlokzat, mely az épület „arca”. Nagyon fontosnak tartom az épület funkcióinak jó megtervezését a későbbi kényelmes és praktikus használat miatt, ám tény, hogy az épületet a homlokzata, megjelenése „adja el”, ezért különös gondossággal kell megtervezni. Miután megvan a végleges alaprajz és homlokzat, az építési engedélyezési tervezés adminisztratív munkája következik: műszaki rajzot kell készíteni a tervekből, valamint meg kell írni a műszaki leírást is. Sok építész tervező egy családi ház építési engedélyezési tervéhez nem vesz igénybe szakági tervezőket az építési engedélyezési tervekhez, azonban én azt gondolom, hogy a tervet a tervezési szakasz e fázisában minél többen látják és tervezik, annál jobban tud működni a későbbiekben az épület. Így az építési engedélyezési tervekhez minimálisan tartószerkezet-tervező, épületgépész és épületvillamossági tervező alvállalkozókat veszünk igénybe. Az építési engedélyezési tervhez Megrendelői igény esetén saját terveinkhez tervezői költségbecslést készítünk.
   Az építési engedélyezési terv Építési Hatósághoz történő beadását és annak elbírálását követően az Építtető megkapja az építési engedélyezési határozatot, mely jogerőre emelkedését követően megkezdhető az építkezés – ha nincs jogszabályilag előírva kivitelezési terv készíttetése.
5. Az építési engedélyezési tervben beadottakhoz képest a következőkben eltérni nem lehet, csak kicsi, önmagában nem építési engedélyköteles mértékben. Nagyobb módosítási igények esetében módosított építési engedélyezési tervet kell beadni. A módosított építési engedély iránti kérelemben nem kell újra minden, az építési engedélyben szereplő dokumentációt újra beadni, hanem csak az érintett módosításhoz szükséges műszaki leírást és tervlapokat készíteni.
6. a tenderterv a kivitelezők kiválasztásához készül, és leginkább az építési folyamat gyorsítása érdekében készítik, az építési engedélyezési és a kivitelezési terv közötti tervfajta a műszaki tartalmára vonatkozóan. Része a munkanemekre bontott tervezői költségvetés, de nem minden részletrajzát kell kivitelezési szinten kidolgozni. Előnye, hogy hamarabb elkészíthető, mint a kivitelezési terv, ezért a kivitelező kiválasztása, valamint a közbeszerzés elindítása hamarabb megkezdhető. A tendertervből később folyatható a kivitelezési tervdokumentáció.
7. a kivitelezési – más néven kiviteli – terv a végső tervezési forma, mely elkészítésébe bevonandó az Építész Tervezőn kívül az összes érintett Szakági Tervező. A kivitelezési terv minden esetben az építési engedélyezési tervben foglalt elfogadott megoldásokkal és méretekkel kell elkészüljön. A kivitelezési tervnek olyan léptékben és részletmegoldásokkal kell elkészülnie, hogy abból biztonsággal, minden részletmegoldásra kiterjedően megépíthető legyen a megálmodott épület. A kivitelezési terv elengedhetetlen része a részletes, árazott és árazatlan, munkanemekre bontott tervezői költségvetés.